Első - Új diákok Forksban |részlet|

Bella Swan

- Mert megkértelek rá, Bells - nézett Ő is rám, szemei komolyan csillogtak. - Talán majd egyszer megérted, hogy miért kérlek erre.

     - Talán, akkor el is magyarázhatnád!

     - Mennem kell, majd jövők! Vigyázz magadra - csókolt újra szájon. Mérgesen szálltam ki a meleg kocsiból a hideg levegőre. Borzongató érzés volt. Szememmel egyből a fiút kerestem, de nem találtam, csalódottan sóhajtottam. Jacob még intett egy utolsót, majd elhajtott. Elfelejtettem említeni neki, hogy ma már ideje lenne iskolába mennie...

     A földet nézve mentem, de mindezt meg is bántam, mert valami hideg és kemény ütközött nekem, vagy én neki. Szerintem még hátra is estem volna, ha ez a valaki, nem fog vissza a derekamnál fogva. Felnézve, egyből megdermedtem. Az angyalarcú srác nézett le rám aggódva. Szemei, most arany barnán csillogtak - talán csak a kocsiban tűnt másképpen. A kezei jéghidegek voltak, még a kabátomon keresztül is éreztem, a belőle áradó hideget.

     Feltűnt, hogy zihálok. A fiú lehunyta egy pillanatra a szemét, mikor újra kinyitotta, mintha sötétebbek lettek volna. Kirázott a hideg, nem azért mert fáztam, hanem, mert megrémisztett a tekintete.

     - Ne haragudj - morogta fog csikorgatva. A hangja egyszerre volt édes, mint a méz, és éles, mint a penge. Elengedett, amikor megbizonyosodott a felől, hogy képes vagyok a lábaimon állni. Megkerült és már ott se volt.

Ha minden jól megy, még ma felteszem a Friss fejezetet! Nem ígérek semmit... 

Viszont azt megígérhetem, hogy ezután nem fogok szó nélkül eltűnni. Bár nyomos okom volt, hogy eddig nem Frisseltem egyik blogomon se. Novellák voltak igen... De azok csak jöttek... A fejezet íráshoz, hatalmas ihlet kell.

Ha az ember azt akarja, úgy valósuljon meg a végkifejlet, ahogyan, többször átkel gondolnia, azt, hogyan kellene elkezdenie.

A bejegyzést írta, Blair Light.